2.Fejezet
Reggel már hét órakor készen álltam az indulásra, ugyanis nem bírtam magammal. Felvettem magamra egy rövid gatyát, egy fehér ujjatlan „trikót”, arra pedig egy pink szakadt felsőt, amin akkora volt a kivágás, hogy annyira jól lecsúszott a vállamon, lábamra megy egy divatos torna csukát, húztam. Méz szőke hullámos hajamat kiengedtem (ami a lapockámig ért), fejemre toltam a sötétbarna pilóta fazonú napszemcsim és két bőröndömmel az ajtóban várakoztam.
-Anyu! Nyolckor indulunk, nem akkorra kell odaérni!
-megyek, csak még összesöpröm a szemetet.
Tipikus. Mindig mindent az uccsó pillanatra halogat.
-Etna!- kiállottam. Nem, nem a vulkánra gondolok, hanem az egyéves Cavalier King Charles Spánielemre. Ő a kiskutyám. Azért ez a név ragadt rá, mert olyan erősen barna a szőre színe hogy hasonlít az Etnából kiömlő forró lávára!JInnen a neve!
-Indulás!- mondta anyu, és tíz perccel később már a fehér Aduinkban szeltük az utat Tarján felé. Ott van a tábor.
-Ne izgulj! Jó lesz, az ofő kedves hölgy. Szeretni fogod.
-Én nem tőle tartok, hanem mindenki mástól!
-Jó helyetek lesz egy hét Tarjánban. Legalább megismeritek egymást.- próbált anyu megnyugtatni, kevés sikerrel. Anna a barátnőjénél volt úgyhogy ketten kocsikáztunk a tábor felé. Majdnem 2 órás volt az út, mert egyszer eltévedtünk de mire odaértünk már nem voltunk egyedül. A parkolóban a kocsik mellett vagy 11 lány és 12 fiú volt de mind mással voltak elfoglalva. Ekkor egy kedves hang szólított meg.
-Ááááá! Roxána! Szívből örülök, hogy megismerhetlek. Koronás Anett vagyok, de szólíts csak Any néninek.- olyan kedvesen fogadott minket hogy első látásra szimpinek tűni.
Olyan 40 év körüli asszony, barna (festett) vállig érő egyenes hajjal és napszemüveggel.
-Menj Roxi ismerkedj meg a többiekkel is!-szól az ofő és elkísért a társaság felé.
-Hányan vagyunk az osztályban?
-26-an édesem.
-És mindenki jön a táborba?- kérdeztem, de erre már nem kaptam válasz, hanem elbotlottam és a fiú társaság közepébe estem.
-Ömmm… sziasztok. -kezdtem halkan, de az 5 fiú rajtam röhögött.
-Mi olyan vicces?
-Semmi csak a… csak ahogy elestél…-nevettek és azt hittem, innen kell majd elvinni őket fulladással.
-Na elég legyen. Norbi vagyok. Halasi Norbert.- nyújtotta felém a kezét egy szőke srác. Haja a homlokán olyan hosszú volt hogy bele lógott a szemébe.
-Szabó Roxi vagyok. És a többieket hogy hívják?
-Aki a notebookot tartja az Peti, mellette kétoldalt két repper, Tomi és Máté.
-Kösz az „útbaigazítást!”
-Nincs mit négy évig, leszünk osztálytársak így nem kéne egyből haragba lenni egymással.
-Ja…-mondtam, mert nem nagyon értettem mire gondol. -megyek, megnézem a többieket is.
-Oksa. Majd ütközünk.- kacsintott egyet a szemével, és Norbi is a gép fölé hajolt. Én elindultam egy lányos csapat felé, amikor feltűnt egy ismerős arc. Réka volt az usziból.
-Mond csak te ott…-mutatott felém – alapozóról még nem hallottál?
-Ömmm… kösz.- mondtam elszontyolodva, mert erre a sértésre nem voltam felkészülve.
-Ne is figyelj rájuk.- ugrott mellém egy igazán mosolygós lány Flóra.
-Szia én Roxi vagyok. Mutatkoztam be.
-Ki ez a mogorva csapat?
-Aki Réka tükrét fogja az Aliz, mellette jobbra Nati, Sziszi és Kitti.
-Gyerekek ideje felindulni a szobátokba és kipakolni! –Szólt Any néni és én odafordultam Flórához.
-Leszünk egy szobában?
-Pesze! Úgy örülök. Már féltem hogy egyedül kell lennem.-ölelt át és derékig érő barna haja az ellenkező vállamon landolt.
-Rendben gyerekek álljatok kettes sorokba.
-Utoljára mondom tanárnő nem, vagyok gyerek! 16 leszek decemberben!- kiabált be Peti.
-Fiam még nem töltöd be a 18-at addig gyerek vagy. De ha neked jó, akkor majd kölyöknek szólítalak!- erre a kijelentésre dőlt a röhögés.
-Köszönöm jó lesz a gyerek.-jegyezte meg a fiú.
-Én is így gondoltam! Szóval Somolyai Dániel, Bakonyi Sára és Faller Ágnes csak holnap érkeznek meg. Egy szobában 2 fő alhat, a fiúk nem mehetnek be a lányok szobályába és fordítva, legkésöbb kettőkor villanyoltás, nincs cigizés és szeszes ital fogyasztása. Akit rajta kapok bármelyiken is az haza megy és a Gimi első napját azzal kezdi hogy kap egy igazgatóit. Oh és délután vannak csak kötött programok, a délelőtt a tietek. Megértettétek?
-Igen tanárnő.- mondtuk mind a 23-man egyszerre.
-Tegyetek le egy esküt.
-Milyen esküt?- kérdezte Réka aki igencsak felháborodva vette ezt a dolgot.
-Az esküt elmondom és aztán elismételjük. Szóval:
Mi a 9.a osztály esküszünk,
Hogy mindig jól viselkedünk.
Mindig csak szórakozunk,
De soha sem búslakodunk.
A tanárokat nem borítjuk ki,
Senki sem zárunk ki,
A petárdákat is otthon hagytuk.
Egy a lényeg, hogy itt vagyunk,
És mindannyian jót mulatunk.
Esküsünk, esküszünk, esküszünk
-Mikor az ofő felolvasta dőltek a fiúk a nevetéstől és rá ment 15-perc mire mindenki el tudta ismételni. Ezután végre elindultam Flórával az 5-ös számú ház felé. Az emeleten a négy szobából szerencsénkre volt még egy üres úgyhogy gyorsan ledobtuk a cuccainkat a földre és magunkra zártuk az ajtót.
-Alhatok én az ablak alatt?
-Persze.- mondtam és átpakoltam a fal mellett lévő ágyra. Az előttünk lévő szobában a két kocka lány Kata és Klári voltak, alattuk a földszinten Réka és Nati foglaltak szobát.
Réka azt hitte hogy azért mert gazdag majd Hordár fogja bevinni a cuccait de hordár helyett szegény Natit fogta be. A háta biztos fájni fog! A kipakolást követően az Mp4-gyel a kezembe és Flórával sétáltam ki egy napsütötte padhoz.
-Figyi hoztam tabletet és egy csomó jó filmet. Nézhetünk este valamit.
-Oké.
Szüleid?
-Mi van velük?
-Együtt vannak?- kérdeztem csak azért hogy többet megtudjak a lány családjáról.
-Igen. Van egy öcsém is Ádám. Ő most megy 6.-ba.
-Nekem egy Nővérem van.- feleltem de beszélgetésünket félbe szakította a 3-mas házból kivonuló fiú csapat.
-Kik azok ott könyvekkel a kezükben?
-Vili a szemüveges és mellette Ervin a két stréber.Jól jegyezd meg őket mert ők fogják a leckédet írni.
-Az enyémet biztos hogy nem.
-Te tudod.
-Honnan ismersz mindenkit?
-Én már 5.óta ebbe az osztályba járok.
-Aha…Rékával már volt szerencsém az usziban várta a barátnőjét. Egyébként biztos jár valakivel?
-Ja. Dannel.
-Ki vel?
-Dániellel.
-Ja hogy így becézitek.
-Ja. Amúgy Dan irtó helyes srác. Anyanyelv szinten beszél 5 nyelven, középfokon pedig kettőt.
-Hát nyelv érzéke az van.
-Ja.
Kicsit később volt ebéd aztán átsétáltunk Tarjánba az erőn keresztül. Majd egy pizzériázóban annyi pizzát ettünk amennyi csak belénk fért. Én csak 12 szeletet tudtam legyürni de a Máténak sikerült 25 szeletet megennie!JBámulatos. Este vagy három filmet néztem meg Flórával majd elnyomott az álom. Első tábori napnak nem is volt rossz! JJJ